Kirgizisztán a Tien-san nomádjainak titokzatos földje

9 napos utazás a „Mennyei-hegyekben” a Selyemút magashegységi világában a helyszíneken járt magyar tudósok, utazók és őshaza kutatók munkásságának bemutatásával

Időpont: 2011. augusztus 22-30
Utazás: Menetrendszerinti Aeroflot repülőjáratokon, a helyszínen kisbusszal
Szállás: Jurtákban, kirgiz vendéglátóknál, illetve színvonalas szállodában
Ellátás: Teljes ellátás
Létszám: 12 fő

Tekintse meg képgalériánkat.

Kirgizia területe több mint kétszerese Ausztriáénak. Az ország átlagos tengerszint feletti magassága 2.750 m, de 80.000 km2 terület található 3.000 m felett (!) Számos kifejezés őrzi az ősi nomád életmód egyedi szokásait: Jailoo – nyári legelő, Kok boru – lovas birkózás, Jumbi atmai – lovas íjászat, Tiyin enmei – lovas pénzérme felkapás. A havasi legelők nomádjainak nyári élete alig változott valamit Dzsingiz Kán kora óta, a többezer éves Selyemút Isszik-kul és Kökcsö-Alatau közötti csodálatos magashegységi szakaszán ősi életformák és építészeti emlékek várják a ritkán erre tévedő utazókat.

1. nap:

Találkozás a Ferihegy 2/B. terminálon 12:00-kor. Elrepülés Isztambulba 13:45-kor. Átszállással továbbutazás Biskekbe 19:50-kor. Ebéd és vacsora a repülőgépeken.

Éj a repülőn

2. nap: Biskek „A Hegyek alatti hely”

Megérkezés Biskek nemzetközi repülőterére hajnali 4:00-kor. A város neve a szogdiai „Peshagagh – A hegyek alatti hely” kifejezésből ered, aminek jogosságáról azonnal meggyőződhetünk, amint kilépünk a repülőgépből, és elénk tárulnak a Kirgiz-Alatau 4.500m magas vonulatai. A kirgiz főváros lakosságszáma ma megközelíti az 1.000.000 főt. Az első üzbég vályog-erődöt 1825-ben építtette Kokand kánja, a

Tien-san felé tartó karavánok védelmére. A cári csapatok 1862-ben foglalták el a vidéket, majd a Csuj-folyó termékeny völgyének megművelésére orosz parasztokat telepítettek le. Rövid pihenő a hotelben, majd városnézés: Alatau tér, Erkindik – a szabadság szimbóluma, Fehér Ház (Kormányzati és parlamenti épület).

Séta és vásárlási lehetőség a Selyemút kora óta fennmaradt Osh Bazárban. Közös vacsora és vodka kóstoló.

Éj Biskekben

3. nap: A rejtélyes Isszik-kul (Meleg-tó)

Reggeli indulás az Isszik-kul északi partjára, útközben fényképszünet a titokzatos, XI. századi Burana toronynál. Megérkezés az Isszik-kul észak-nyugati partjára. A Kjungoj („Napos”) -Alatau és a Terszkej („Árnyas”) – Alatau hófödte vonulatai közé ékelődött enyhén sós víztömeg a Titicaca után, a világ második legnagyobb magashegyi tava. A tó hossza 180 km, szélessége 60 km. Átlagos mélysége 270m, eddig feltérképezett legmélyebb pontja 668m (!). A lefolyástalan tó vizének só-koncentrációja a tengeri értékek 20%-a, partján több forró-vizes forrás fakad, így 1.606m tengerszint feletti magassága ellenére sem fagy be. A tóba 118 db vízfolyás szállítja az édesvíz utánpótlást, amik többek között a környező hegyek több mint 800 db gleccseréből táplálkoznak. Az Isszik-kul több endemikus halfaj otthona, a tó teljes

felülete, illetve partvidéke UNESCO bioszféra rezervátum. A történelmi idők folyamán a víz szintje több métert emelkedett. A mai partoktól nem messze számos szkíta települést „nyeltek el” a habok. Legutóbb 2007 decemberében fedezték fel a Kirgiz Tudományos Akadémia régészei egy elsüllyedt, fallal körülvett, 2500 éves szkíta metropolisz romjait. Útközben ismerkedés a „Manas” – „a sztyeppék Iliásza” mondavilágával, illetve Tamcsi városkájában látogatás egy tradicionális shyrdak üzemben (szőnyegfonó). Megérkezés Csolpon-Ata városába. A város feletti szkíta és türk sziklarajzok fényképezése, majd pihenés

a tóparton, fürdőzési lehetőséggel.

Éj az Isszik-kul északi partján

4. nap: Dr. Almásy György (1867-1933) és Dr. Prinz Gyula (1882-1973) Turkesztán és a Tiensan feltárói

Reggeli indulás a Selyemút magashegységi szakaszán, Moldo-tau keleti hágóin át Narin irányába. Anap folyamán átkelés 3 hágón, rövid sétákkal és fotószünetekkel a legszebb pontokon. Útközben ismerkedés Almásy György 1900. évi turkesztáni expedíciójával, az itt készített, eredeti rajzok és fotók bemutatásával a „Vándor-utam Ázsia szívébe” című könyvéből. A Tiensan vonulatainak általános bemutatása Prinz Gyula munkái segítségével. A hegység jelentése kínaiul „Mennyei Hegyek”. A DNy – ÉK irányban 2.500 km hosszan tornyosuló vonulatok a Himalája hegységképződési övezetének részét képezik, déli folytatásuk a Pamír, a délkeleti lábaknál pedig már a Takla-Makán sivatag húzódik. A „Mennyei-Hegyek” áthatolhatatlan természetes határt alkotnak Közép- és Belső-Ázsia között. Pihenő Kocskor városában. Látogatás egy szőnyeg készítő műhelyben, majd gyors „jurta állítási tanfolyam”, bemutatóval. Vásárlási lehetőség a piacon. Továbbutazás délre, átkeléssel a 3.038 m magas Dolon-hágón. Séta a környező 4.200-4.500 m magas vonulatok fényképezésével. Esti megérkezés Narinba. Megismerkedés kirgiz vendéglátóinkkal, majd közös vacsora.

Éj Narinban, kirgiz családoknál

5. nap: A Selyemút és Timur Lenk emlékezete

Reggeli indulással utazás a jég-és hómezőkkel fedett At-Bashy vonulat északi előterében a történelmi Selyemút egyik legfestőibb szakaszán. A 4.500 m feletti csúcsok beazonosítása, séták és fényképszünetek. Ismerkedés a Selyemút történetével, útvonalával, a legfontosabb szállított termékekkel és keleti luxus-cikkekkel. Történetek Timur Lenk, a nagy hódító életéből, ismerkedés hadseregével, stratégiai lépéseivel. Timur legendás győzelmeinek (Moszkva 1382, Delhi 1398, Damaszkusz 1399, Bagdad 1401, Ankara 1402) vázlatos ismertetése. Késő délutáni megérkezés a XII. századi Tash Rabat karavánszerájhoz. Jurtáink elfoglalása, látogatás az ősi magashegységi kőerődben. Időjárástól és erőnktől függően séta a karavánszeráj feletti csúcsok valamelyikére.

Éj jurtában, a Tash Rabat karavánszerájnál

6. nap: Szkíta-hun-magyar rokonság?

Reggeli után visszautazás északra, Kara-Bulungon át. A török népek családjának áttekintése, a jelenleg állam-alkotó és kisebbségben élő türk népek rövid bemutatása. Ismerkedés Vámbéry Ármin (1832-1913), Berzenczey László (1820-1884), Szentkatolnai Bálint Gábor (1844-1913) és Ujfalvy Károly (1842-1904) kalandos életével, a térségben tett utazásaik történeteivel és munkásságával. Szemelvények bemutatása Dr. Erdélyi István és Dr. Obrusánszky Borbála a hunokra és a türk kultúrákra vonatkozó munkáiból. 5 órás utazás lovon, vagy szekéren (választás esetén terepjáróban vagy gyalog) az érintetlen, 3.016 m magasan lévő

Szong-köl tóhoz. A Szong-köl mérete 29 X 18 km. Az átlagosan 10 m mély tó körül nagyszerű nyári legelők zöldellnek, több tucat nomád közösséggel és jurta táboraikkal. Jurtáink elfoglalása, kipakolás, s közben modern életünk magunk mögött hagyása az elkövetkező napokra…Vacsora után beszélgetés a hun-magyar eredetet leíró egyik legfontosabb középkori forrás a „Képes krónika” történetei alapján.

Éj jurtában a Szong-köl partján

7. nap: Egy nap 1500 évvel ezelőtt…

Reggeli után séták, fényképezés és pihenő a csodálatos havasi legelőkön.

Napi programok:

1./ Részvétel a ménesek és a nyájak körüli napi munkában

2./ Utazás a tó körül, sétákkal és fényképszünetekkel

3./ 3 órás lovaglás a tó körül, gyakorlati ismerkedés a hagyományos lószerszámokkal

Ismerkedés a lovak kiemelt szerepével a hagyományos kirgiz kultúrában, illetve a világ egyik utolsó nomád népességének mai életkörülményeivel. A kumisz receptjének megtanulása, majd kumisz és joghurt kóstoló. Betekintés a nagyállattartó életformába, párhuzamok keresése a honfoglaló magyarság lovas-kultúrájával, Dr. Kun Péter „A szelek szárnyán” című munkája alapján. Este hagyományos kirgiz vacsora, majd éjszakába nyúló tábortűz.

Éj jurtában a Szong-köl partján

8. nap: A régmúlt lovas nomád birodalmai

Reggeli után séta a sztyeppén (vagy üldögélés a terepjáróban) a Kyzart-tető (3.304m) irányába.Történetek és mondák a régmúlt lovas-íjász birodalmairól (Közép-és Belső-Ázsia hun birodalmai, Attila birodalma, Avar Kaganátus, a honalapító magyarok állama, Timur Lenk birodalma). Ismerkedés a XIII. századi Mongol-birodalom kiterjedésével, berendezkedésével, Dr. Obrusánszky Borbála „A mongol népek története” című munkája alapján. Emlékezés a magyarországi mongol invázióra (1241), a Képes Krónikában leírtak , illetve B. Szabó József „A tatárjárás” című könyve alapján. Betekintés a kun-kipcsak (kazak-kirgiz) rokonság XX. századi magyarországi kutatási eredményeivel és a kunok Magyarországra költözésének történetével, néhány a közelmúltban megjelent mű (pl. Bánkiné Molnár Erzsébet „A kunok Magyarországon” című könyve) alapján. Történetek hallgatása a XIX. századi orosz terjeszkedésről, a Közép-Ázsiáért folytatott orosz-brit gyarmati versengésről. A jurta táborok és a Kara Katta vonulat hómezőinek fényképezése. Átkelés a Kalmak-Ashu hágón, majd folyamatos utazás 2 óránkénti rövid pihenőkkel. Esti megérkezés Biskekbe, a kirgiz fővárosba. Közös búcsúvacsora.

Éj Biskekben

9. nap / augusztus 28:

Kora reggeli utazás a repülőtérre. Elrepülés Isztambulba 5:40-kor. Átszállással megérkezés a Ferihegy 2/B. terminálra déli 12:45-kor.

FIGYELEM: A jurta táborok zuhanyzófülkével felszereltek, a tisztálkodás megoldott.

Részvételi díj

Részvételi díj 1 főre: 259.000,-Ft Kötelező Baleset, Betegség és Poggyászbiztosítás: köthető Repülőjegy irányár illetékkel: 197.000,-Ft Belépők és nemzeti parki illetékek: A részvételi díjban Vízum: 75,-USD Stornó biztosítás: köthető