Kazahsztán a Turáni-alföld végtelen országa
10 napos utazás a Tien-san lábaitól a Hét-folyó vidékéig a helyszíneken járt magyar tudósok, utazók és őshaza kutatók munkásságának bemutatásával
Időpont: 2011. május 22-31
Utazás: Menetrendszerinti repülőjárattal, a helyszínen kisbusszal
Szállás: 3 csillagos hotelekben és vendégházban
Ellátás: Félpanzió (reggeli és vacsora)
Létszám: 8 fő + 1 fő magyar kísérő + kazak sofőr
Tekintse meg képgalériánkat.
1. nap:
Találkozás a Ferihegy 2/B. terminálon 11:45-kor. Elrepülés Isztambulba 13:45-kor, érkezés helyi idő szerint 16:40-kor. 19:40-kor átszállással elrepülés Almatiba.
Éj a repülőn
2. nap: Almati szkíta kincsei
Megérkezés a kazahsztáni Almatiba hajnali 4:00-kor. Utazás a szállodába, pihenés a déli órákig. A Zailijszki – Alatau hó-, és jégborította láncai alatt elterülő 1.3 millió lakosú város mára Közép-Ázsia leggazdagabb metropoliszává vált. A kőolaj, földgáz és más ásványi anyag készleteknek köszönhetően, a város utcáit „elárasztották” a német és japán luxus járművek, egymást követik az építkezések, illetve a szovjet időkből maradt tömbök rehabilitációja. Almati elődje az írott idők kezdete óta a Selyemút egyik kisebb jelentőségű erődje, Almatu oázis volt. A nomád kazakok nem fejlesztették várossá az oázist, az első utcákat csak 1854-ben alakították ki az ide vezényelt orosz katonák, kozákok, illetve orosz parasztok. A városkát két alkalommal is földrengések döntötték romba 1887-ben, illetve 1911-ben. 1927-ben vált Szovjet – Kazahsztán fővárosává, 1930-tól kötötte össze vasút Moszkvával, illetve Szibériával. A II. Világháborúban óriási ipari üzemeket telepítettek ide Oroszország európai oldaláról, s a nehéziparral együtt szláv, illetve koreai munkások tömegei is érkeztek. 1986-tól többször is rendkívüli állapotot kellett kihirdetni a kommunista ellenes tüntetések alatt, s 1991-ben itt mondták ki a Szovjetúnió feloszlatását. 1998-ban Asztana vált Kazahsztán fővárosává, de ez semmit nem változtatott Almati modernizálódási folyamatán.
Séta az Állami Múzeumban, az Altyn Adam – „Aranyharcos” megtekintése. A Kr. e. V. századból származó szkíta arany páncél és öltözet Kazahsztán legfontosabb függetlenségi szimbóluma. Buszos városnézés, rövid sétákkal: Panfilov park (a fából épített Zenkov katedrális), Kök-Töbe (Zöld-hegy), Respublika Alanghy (Függetlenségi emlékmű), Kazah – Brit Technikai Egyetem, Abay Opera és Balett, Központi Mecset. Koraesti rövid szabadidő a Zelyony Bazárban.
Éj Almatiban
3. nap: A Kjungoj-Alatau; Az aranysasok világa
Reggeli után utazás az Ile-Alatau Nemzeti Parkba. Az Északi-Tien-san erdővel borított vonulatai Kjungoj-alatau (Ile-Alatau) néven ismertek. Az Almatitól csak 40km távolságra lévő nemzeti park a tengerszint felett 600-5.000 m magasságú erdőkre és sziklahavasokra terjed ki. A park legmagasabb régióit 300 db kisebb gleccser foglalja el. A rendkívül gazdag alpesi növényzetben kiemelt szerepet élvez 36 féle veszélyeztetett virág. A virágok közül Európában talán az 2 tulipán fajta a legismertebb, amik Isztambulon keresztül a XVI. században kerültek Hollandiába. Az itt élő 48 féle emlős közül az erdei farkasok és a szibériai hegyi kecskék a legkülönlegesebbek. Látogatás a Sunkar Sasközpontban. Ismerkedés a közép-ázsiai ragadozó madarakkal, a nomádok aranysas vadászat tudományával. Felkapaszkodás a Nagy Almatinka folyó mentén, az erdészeti utakon a Kokshoky vízerőműig. Az útviszonyoktól függően haladás 2.500 m magasságig a Nagy Almati-tó partjára. Az 1.600 m hosszúságú tengerszem vize egyedülállóan kék, környezete a rövidke nyár (június-szeptember) idején buja zöldbe öltözködik. A tó több hegyi túra kiindulópontja, innen lehet feljutni a Tuyuksu gleccserhez, illetve a környék 4.000-es csúcsaihoz. Az időjárástól függően séta és fényképezés a tóparton, a vállalkozó szelleműekkel túra a tó feletti csúcsok valamelyikére. Leereszkedés a hegyekből, majd koraesti érkezés egy jurtában berendezett családi étterembe. Hagyományos kazah vacsora, lehetőség a helyi kézműves-termékek megvásárlására.
Éj Almatiban
4. nap: Dr. Almásy György 1900. évi Turkesztán expedíciója; A Csarin-Kanyon
Reggeli indulás a Csarin-Kanyon vidékére. Utazás közben ismerkedés Almásy György 1900. évi turkesztáni expedíciójával, az itt készített, eredeti rajzok és fotók bemutatásával a „Vándor-utam Ázsia szívébe” című könyvéből. A sebes folyású Csarin a Dzsungáriából (Kína) érkező Ili legszebb mellékfolyója. A 80 km hosszan kanyargó teraszosan bevájt meder festői szakasza a 2 km hosszú Kastélyok-völgye. A „Kis Grand Kanyon”-ként is emlegettet kanyon homokkő sziklái és tornyai barnás – vörös óriásokként őrzik a vidék csendjét. A folyó habzó vize az elmúlt évtizedben előkelő helyre került a világ rafting térképén, ebben is hasonlítva a Grand Kanyont kialakító Colorado folyóhoz. Séták a 200-300 m mély völgy legszebb pontjain, A sztyeppe és a különleges formavilág fényképezése. Késő délutáni indulás Köktal városába, a Qapshaghay bögeni partjára.
Éj a Qapshaghay bögeni mellett
5. nap: A Hét folyó földje; Altyn Emel Nemzeti Park
A Hét folyó földje (Jeti suw) határainak és természeti sajátosságainak vázlatos bemutatása. Délelőtti érkezés az UNESCO világörökségi védelem alatt álló Altyn-Emel Nemzeti Parkba. Látogatás az Ak-tau (Fehér-hegyek) rikítóan színes hegyeinél. A vulkáni lávatakarók ásványtartalmától függően a sztyeppéből kiemelkedő, szél és homok koptatta hegyek színe a fehértől a téglavörösön át, a kékes-zöldig terjed. A holdbéli táj leginkább egy kifestőkönyv oldalaira emlékeztet. Továbbutazás a különleges, vadakban gazdag sztyeppén. Az Altyn-Emel 39 emlősfaj otthona. Szerencsés esetben lencsevégre kapható a rendkívül ritka kulán (ázsiai vadszamár), perzsa gazella és a teke vadkecske is. A ragadozók (barna-medve, turkesztáni hiúz, hópárduc) rejtőzködő életet élnek – ezért ezeknek a megpillantása rendkívüli szerencsét igényel. Látogatás Bes Shatir (Öt jurta) szkíta halotti városába. A 2 km2-nyi területen 18 db szkíta fejedelmi kurgán (halotti domb) látható, a Kr.e. I. századból. Ismerkedés a szkíta kultúrával, illetve a régmúlt idők nagyállattartó, lovas népeinek (szkíták, hunok, magyarok, kunok, tatárok, mongolok) életmódbeli hasonlóságaival. Történetek és mondák a régmúlt lovas-íjász birodalmairól (Attila birodalma, a honfoglaló magyarok állama, Dzsingiz kán birodalma, Timur Lenk birodalma). Késő délutáni látogatás a kősivatagból kiemelkedő Éneklő dűnénél. Az állandóan erős szeleknek köszönhetően a Taukum-sivatagból érkező homokból egy 1500 m hosszú és 300 m magas óriás dűne épült. A mozgó homok üveges énekhanggal tölti meg a levegőt az enyhébb szelű napokon. A dűne és a sivatag fényképezése, rövid sétákkal a legszebb helyeken. Vadles, majd ezt követően esti visszaérkezés a szálláshelyre.
Éj a Qapshaghay bögeni mellett
6. nap: A kun-kazah rokonság és újjáéledő kapcsolatok
Reggeli után utazás a Taukum-sivatag déli peremvidékén. Emlékezés négy magyar tudósra, akik kiemelkedő szerepet játszottak Ázsia sivatagi vidékeinek feltárásában: Vámbéry Ármin, Stein Aurél, Zichy Jenő és Germanus Gyula sivatagi útjainak rövid, vázlatos bemutatása. Ismerkedés a kun-kazah rokonság és a kunok Magyarországra költözésének történetével, néhány a közelmúltban megjelent mű (pl. Bánkiné Molnár Erzsébet „A kunok Magyarországon” című könyve) alapján. Betekintés a jelenlegi kun-kazah kulturális kapcsolatokba, a testvérvárosi együttműködési formákba. Megérkezés a Turáni-alföld dél-keleti határvidékére, tiszta időben csodálatos kilátással az Ile-Alatau és a Kirgiz-Alatau hófödte csúcsaira. Esti érkezés a Tien-san tövében lévő faluba.
Éj a Tien-san tövében
7. nap: A Turáni-alföld sztyeppei kultúrái
Ismerkedés a Turáni-alföld török lovasai által kifaragott kőszobrok (balbal-ok) készítésével, majd a pusztai lovas harcmodor technikáival a honfoglalás kori magyarokról szóló leírások alapján. Betekintés az ókori hunok életébe, Dr. Obrusánszky Borbála „A hunok kultúrtörténete” című munkája alapján. Emlékezés Vámbéry Ármin (1832-1913), Berzenczey László (1820-1884), Szentkatolnai Bálint Gábor (1844-1913) és Ujfalvy Károly (1842-1904) kalandos életére, és munkásságára. A török népek családjának áttekintése, a jelenleg állam-alkotó és kisebbségben élő türk népek rövid bemutatása.
Éj a Tien-san tövében
8. nap: A nomád életmód; Az íjfeszítő népek néhai birodalmai
Séták, fényképezés és pihenő a csodálatos havasi legelőkön. Ismerkedés a nemez és kumisz készítés ősi módszereivel. 3 órás lovaglás, gyakorlati ismerkedés a hagyományos lószerszámokkal, kazak ételekkel, kézművességgel. Ismertető Dzsingiz kán életéről és koráról. Történetek Timur Lenk, a nagy hódító életéből: hadserege, stratégiai lépéseinek mondái. A legendás győzelmek (Moszkva 1382, Delhi 1398, Damaszkusz 1399, Bagdad 1401, Ankara 1402) krónikáinak meghallgatása. Búcsúvacsora, majd éjszakába nyúló tábortűz.
Éj a Tien-san tövében
9. nap: „A Nagy Játék” az orosz-brit gyarmati versengés kora
Délelőtti utazás Almatiba. Menet közben történetek hallgatása a XIX. századi orosz terjeszkedésről, a Közép-Ázsiáért folytatott orosz-brit gyarmati versengésről. Vásárlási lehetőség Almatiban.
Éj Almatiban
10. nap: Hazautazás
Kora hajnali transzfer a repülőtérre, elrepülés Isztambulba 5:45-kor. Átszállással repülés Budapestre 11:45-kor, megérkezés a Ferihegy 2/B terminálra kora délután, 12:45-kor.
Részvételi díj
| Részvételi díj: 349.000,-Ft Baleset, Betegség és Poggyászbiztosítás: 6.600,-Ft Repülőjegy irányár illetékkel: 259.000,-Ft Kazah vízum: 70,-USD |





