Látogatás a Naadam 2010. Fesztiválon
2010. május 11-13. között került megrendezésre a Naadam 2010. Fesztivál, Mongolia Nemzeti Ünnepe, s egyben a világ legrégebbi hagyományaival rendelkező nomád fesztiválja. 6 fős csoportunk abban a megtiszteltetésben részesült, hogy Tseden-Ish Boldsaikhan, a Naadam szervezői bizottságának főtitkára 1 órás találkozót biztosított számunkra az Ulánbátori Kormányzati Palota dísztermében, ahol átadtuk a Magyar Földrajzi Társaság elnöksége – illetve a Kurultaj szervezőinek üdvözlőleveleit.
Az idei Naadam előkészítő munkáinak vázlatos ismertetése után Boldsaikhan titkár úr áttekintette a Kurultaj 2010. angol nyelvű bemutatkozó anyagát és külön kiemelte, milyen kedvező hatással lehet a magyarországi rendezvényre az, hogy ennyi közép- és belső- ázsiai rokon nép mutatkozhat be a távoli, nyugati sztyeppéken…
A Naadam Fesztivál eredete Dzsingiz Kán éves hadiszemléihez nyúlik vissza. A Mongol-Világbirodalom kialakulásakor vált szokássá a lovas seregek évi számbavétele, ahol a tümen-ek (tízezer lovas) – magyarul tömény – száma mellett, a harcosok felkészültségét is felmérték.
Az idei Naadam a Mongol-Birodalom elismerésének 804. évfordulóját ünnepelte. Kína, a „Mennyei Birodalom” 1206-ban ismerte el Dzsingiz nagykáni címét a Hödö Aral szigetén megtartott Kuriltaj után.
804 év eltelte után is a „3 Férfias Sport” ugyanolyan népszerűségnek örvend, mint az ősidőkben, természetesen a szabályok sokban igazodtak a modern követelményekhez.
1./ A birkózás súlycsoportok nélküli, élet-halál küzdelme, mára egyenes kieséses tornává szelídült, 512 vagy 1024 sportoló részvételével.
2./ Az íjászok mára „leszálltak lóról”. A hagyományos öltözetben felvonuló férfi íjászok 75 m, míg a hölgyek 65 m távolságra nyilaznak.
3./ A 2-3-4-6-7 éves lovak különböző, Európában elképzelhetetlenül hosszú távokat tesznek meg gyermek lovasaikkal a hátukon. A versenyen a lovakat pontozzák, így ha gyermek lovas nélkül érnek célba…ugyanúgy jutalmat kapnak. (A 7 éves lovak versenytávja 25 km!)
Érdemes tudni, hogy 1206-ban egy Kuriltáj alkalmából gyűltek össze a Mongol-Birodalom vezetői és törzsei. A szó nem véletlen egybeesés a Magyarországon is egyre ismertebbé váló Kurultaj-jal. Ugyanaz a szó – ugyanazt a jelentést takarta: Összegyűlt a nép, hogy pontosan felmérhesse, láthassa saját sokaságát, és döntéseket hozhasson az elkövetkező évre. 804 évvel ezelőtt Dzsocsi, Dzsingiz Kán legidősebb fia kapta a feladatot, hogy feltöltse a birodalmi sereget és megszervezze a Kuriltájt – ma szakavatott és felkészült apparátus gondoskodik arról, hogy a kíváncsi külföldiek egyre inkább sokasodó tömege jól szervezetten és jó kiszolgálás mellett lehessen szemtanúja a világ legrégebbi hagyományaival rendelkező nomád fesztiváljának.
Tseden-Ish Boldsaikhan adatai alapján az ulánbátori Naadam szervezésén 160 főállású alkalmazott dolgozik egész évben. (A vidéki Naadamokat szervező létszámok persze messze meghaladják ezt a számot). A külföldi látogatók számát könnyű áttekinteni, hiszen az országba érkezéskor, illetve a 25 dolláros, külföldieknek készült belépők alapján azonnal láthatók az adatok. Az elmúlt néhány év átlag adata 22.000 – 25.000 fő. A hazai látogatók száma nehezebben becsülhető meg, hiszen pl. a lovas versenyek helyszínéül szolgáló Khui Doloon Khudag legelői, fél magyar megyényi területet foglalnak el. 300.000 – 400.000 ember igencsak ritkásan tölt meg a célfolyosók körli lankákat. A Naadam Mongólia Nemzeti Ünnepe is. A 9 fehér jakfarkas zászló (Dzsingiz Kán hatalmi szimbólumai) felállításakor Ts. Elbegdorj Elnök Úr beszéde nyitja meg a fesztivált – s a legbecsesebb díjak átadásakor is jellemző a legmagasabb állami jelenlét. A napi versenyeket rendkívül változatos esti rendezvények követik. Mára az események, programok ismertetése többnyelvű programfüzetek és a rendszeresen szolgáltatott TV, Rádió, Internet hírek alapján történik.
2008. nyarán az eurázsiai sztyeppe legnyugatibb határán, Bösztörpusztán is újjáéledt valami. Idén júliusban a magyarországi Kurultáj szervezői első ízben üdvözölték a Naadam szervezéséért felelős vezetőket, és az ünnepen résztvevő valamennyi vendéget. Tseden-Ish Boldsaikhan rendkívül figyelemre méltónak találta az elvet, miszerint a magyarországi Kurultájon szinte minden törökségi nép képviselteti magát, szereplőként, fellépő vendégként.
