Khíva kánjai – Börte kései unokái
Az 1830-as években befejezett Tash-Hauli Palota (magyarul Kőudvar Palota) fogadói udvarába lépve megdöbbentő kép várja a látogatót: 5 lépcsőnyi magasságban, egy téglaalapon álló pazarul díszített uralkodói jurta.
Vámbéry Ármin számolt be a nyugati világnak először arról, hogy az őt kétszer is fogadó Szejd Mehemed Khán padisah (1856 – 1864) rezidenciájának falai között jurták is álltak a többszintes, mesterien megépített falak és folyosók labirintusában. A rendkívüli tehetségű magyar nyelvész utazó részletesen írt hosszú khívai tartózkodásáról, a Szejd Mehemmed Khánnal történt beszélgetéseiről, sőt a káni udvar napi reprezentációs és hivatali menetéről is „Dervisruhában Közép-Ázsián át „című művében, de még ő sem járhatott utána minden turáni szokásjognak – így az uralkodói jurták létét egyszerűen a hagyományok erejére vezette vissza.
De mik is ezek a hagyományok? Miért áll ma is uralkodói jurta az iszlám világ egyik legépebben megőrzött középkori világvárosának szívéven?
A 9 éves Temüdzsin – a későbbi Dzsingiz Kán – számára a kungrát törzsből származó 10 éves Börtét kérték feleségül. A kungrát törzs már ekkor is nagy hírben állott, gyönyörű leányairól – akik ráadásul tetemes hozománnyal is rendelkeztek. Számos előkelő törzs és nemzetség „nősült tehát a kungrátoktól”, akik így a Mongol Birodalom egyik meghatározó törzsévé váltak.
Dzsingisz Kán 450 fős karavánját 1219-ben mészárolta le a Khorezm shah fennhatósága alá eső Otrar városának kormányzója – ezért a nagykán személyesen vezette bosszúhadjáratát, elfoglalva a Selyemút mesés gazdagságú oázis városait. Otrar, Khíva, Bukhara és Szamarkand mongol városokká – vagy romhalmazokká váltak. A Selyemút ellenőrzése a mongolok kezébe került. Nem kellett több, mint két évtized és a mongol seregek átlépték a Volgát. 1240 telére Eurázsia Karakorumtól (a Mongol-Világbirodalom fővárosa) a Vereckei-hágóig mongol ellenőrzés alá került. Dzsingisz Kán utódainak államai az Arany Horda, a Csagatáj-Birodalom és az Ilkhánok-Birodalma mongol családok vezetésével, mongol szabályok alapján éltek tovább. Az Arany Horda nyugati határai évszázadokon át a Kárpátok előterében húzódtak, ciklikusan visszatérő veszélyt jelentve a Magyarország számára.
A kungrát leszármazottak döntő befolyással bírtak az Arany Horda és a Csagatáj-Birodalom irányításában is, s az egyik vérvonal 1511-ben megszerezte a Khorezm feletti irányítást. Fővárosukká az Amu-darjával összeköttetésben lévő oázisvárost, Khívát tették, uralkodói legitimitásuk a Börtéhez (Dzsingisz Kán felesége) köthető vérrokonságukra alapult. Az uralkodói dinasztia a Kungrát-ház –ként vált ismertté – s több mint 400 éven át uralták a mai Üzbegisztán nyugati területeit és Karakalpakisztánt.
A Kungrát dinasztia utolsó tagjai mindvégig őrizték nomád származásuk elemeit és hagyományaikat. Vámbéry távozása után Mohammed Rahim Bahadur (1864 – 1910) kán került hatalomra, aki hosszú regnálása idején kénytelen volt átvezetni királyságát a modern időkbe. A „Great Game” (az orosz-brit gyarmati versengés) áldozataként a Khívai Kánság a két világbirodalom terjeszkedési zónájába került, a cári csapatok 1873 nyarán foglalták el a várost. A Kungrátok ezüst trónját Szentpétervárra szállították, a terület alkirálysággá vált, de a felvilágosult cári adminisztráció a „semmit meg nem bolygatni” politikát alkalmazta. Az Orosz-Turkesztánba szervezett kánságban tovább élhettek a türk-iszlám és mongol hagyományok szabályai. A Tash-Hauli Palota belső udvarában továbbra is ott állt az uralkodói jurta, ahonnan a kán naponta hallgatta az audienciákon eléjáruló alattvalók kéréseit és panaszait. A rövid ideig uralkodó Isfandiyar Jurji Bahadur (1910-1918) kán már azt is megélte, hogy egyes napnyugati népek, sőt maga a cár is odáig vetemedtek, hogy megtámadják a Kalifát és magát Rum-ot… (V. Momamed oszmán szultán 1918-ban bekövetkezett haláláig Mohamed próféta földi helyettese volt – míg az Oszmán-Birodalmat csak Rómaként /Rum/ illette az iszlám világ).
Az utolsó Kungrát kánt Sayid Abdullah-ot a bolsevikok fosztották meg hatalmától 1920-ban. Börte legutolsó kései unokájának kormányatát, és vele együtt az ezeréves mongol és muszlim elemekből felépülő kulturát erőszakkal tüntették el “…a múltat végképp eltörölni” állami terror jegyében.
A Kungrátok megmaradt épületeit a 70-es évektől restaurálták szovjet régészek – Üzbegisztán függetlenné válásával pedig megkezdődött Khíva múltjának és hagyományos kultrájának újra-felfedezése. A Tash-Hauli Palota udvarán álló uralkodói jurta ennek az egyedi kultúrának az egyik legszebb eleme.
