Hol van Turán?

A perzsa Shahnameh (Királyok könyve) az Oxus folyón (Amu-darja) túli területeket, illetve a mai Közép-Ázsiát is „Tur földje”-ként jelölte. A legendás Fereydun császár fiai között osztotta fel birodalmát és az iráni szemmel az óriás folyón túli terület (az Amu-darján túli terület) Tur nevű fiának jutott. A Királyok könyve 150 alkalommal említi „Tur földjét” vagyis Turánt.

Az arab világban, illetve az araboktól átvett elnevezés alapján, a közép-ázsiai nyelveken is – az Amu-darján túli területet ma is sokszor Mawarannahr (Mavarúnnar) néven említik. (Jelentése: A folyóköz). A Mawarannahr elnevezést azonban a VI. század végétől egyre többször váltotta fel a Turán kifejezés. Ennek oka az, hogy a keleti sztyeppékről egyre nagyobb tömegekben érkeztek azok a nagyállattartó türk népek, akik a letelepedett irániaktól vagy araboktól teljesen eltérő életformát hoztak magukkal. A „Tur földje” elnevezés az idők folyamán a „Türkök földje” értelmezést nyerte.

Turán így vált a türk, íjfeszítő népek topográfiailag nem egyértelműen behatárolható földjévé.

A modern földrajztudomány a Cári Oroszország hivatalnokaival együtt érkezett a térségbe az 1860-as 70-es években. A „semmit nem bolygatni” politikát alkalmazó, kimondottan türelmes és elfogadó hozzáállású orosz rendszer „Orosz-Turkesztánná”, illetve „Nyugat-Turkesztánná” formálta a Turánt is magába foglaló közép-ázsiai sztyeppéket és magashegységeket.

Orosz-Turkesztán feltérképezésével egyidőben zajlott a térség geológiai és morfológiai feltárása is. Az egymást követő földmérők és geológusok közül volt aki a születendő vasutak vagy utak számára mérte a terepet – s voltak akik ásványkincsek után kutattak. Az 1890-es évekre megszokottá vált a ma is használt természetföldrajzi nevek használata. A Turáni-alföld berajzolásakor a déli határt továbbra is az Amu-darja folyó, illetve a Kara-kum sivatag alkotta – míg az északi határ a Kazah-hátságnál, illetve a Torgaj folyónál húzódott – s húzódik ma is. A Turáni-alföld nyugati határa az Usztyurt-plató, illetve a Kaszpi-tenger – míg keleti végeit az áthatolhatatlan Tiensan, a „Mennyei-hegyek” vonulatai alkotják.

Ha ma meg kell válaszolnunk hol is van Turán – a Turáni-alföld kiterjedésének meghatározásával tudjuk a legjobb megközelítő választ adni. Turán, a néhai nagyállattartó türk népek földje, a mai modern Türkmenisztán, Üzbegisztán, Karakalpakisztán és Kazakisztán közigazgatási kereteihez tartozik.

Turáni-alföld térkép / Forrás: Cartographia – Világatlasz 2001. évi kiadás